Szada 3500 fős Pest megyei kisközség, a Rákos patak és a Sződ-Rákos-patak vízválasztóján terül el. Fölötte északkeletre emelkedik a Margita-hegy (344 m), a Gödöllői-dombság legmagasabb pontja. A község népessége egyre nő, hiszen ide a nyugodt, tiszta környezet miatt szívesen települnek Budapestről, Gödöllőről - elsősorban kisgyermekes családok. Aktív, és szülőfalujukért tenni akaró családokból eddig sem volt hiány, de a beköltözők is gyorsan beilleszkednek, részt kérnek a közösség feladataiból. Így alakult 1995-ban a Baba-Mama Klub, ahol a helyi védőnő vezetésével egy lelkes fiatal anyákból álló csapat kovácsolódott össze. A babák gyorsan nőttek, s mire óvodába kerültek volna, kiderült, a helyhiánnyal küszködő önkormányzati intézmény nem vesz föl olyan gyermekeket, akiknek édesanyja még otthon van a kistestvérrel. 1998-ban az anyukák megszerveztek hát egy gyermekfoglalkoztatót, először heti három délelőttre. Helyiséget az önkormányzattól kaptak, pedagógusnak pedig két szadai Waldorf-tanárnőt kértek fel, Héjja Zsuzsát és Patakyné Forgács Erzsébetet.

1999. tavaszára a színvonalas nevelési programnak köszönhetően a közösség megerősödött, a gyerekek nagyon szívesen látogatták az összejöveteleket. Egyre több család jelezte részvételi szándékát, a létszám folyamatosan nőtt, ezért a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtott kérvényükben az alapító szülők állandó helyiséget és fenntartási támogatást kértek. (Az önkormányzaton kívül a Soros Alapítványnál is sikeresen pályáztak minden évben gyermekközpontú alternatív pedagógiánk támogatására.)
A képviselőtestület egyhangúlag a rendelkezésükre bocsátotta Székely Bertalan festőművész egykori házának két helyiségét, és a felújításhoz, a rezsiköltség fedezéséhez, a Meseház óvodakör muködéséhez az 1999. évi költségvetésből anyagi támogatást szavazott meg. A felújítási munkálatokat teljes egészében a kisgyermekes családok vállalták. A szülők éjt-nappallá téve dolgoztak, hogy ősszel a falu központjában elhelyezkedő, ősfás parkban, csodálatos környezetben indulhasson a Meseház „régi-új” élete. Ekkor már a foglalkozások száma heti négy alkalomra emelkedett. A szülők biztosították továbbra is a mindennapos tízórait és takarítást, valamint a dologi kiadásokhoz is hozzájárultak.

A 2001-2002. tanévre 20 család íratta be gyermekét a Meseház gyermekfoglalkoztatóba. A létszám ezáltal majdnem a kétszeresére emelkedett, ezért szülőcsoportunk létrehozta a közhasznú Szadai Meseház Kulturális Alapítványt, mely fenntartója lehetett egy törvényesen működő Waldorf-óvodának. Alapító pedagógusaink a Waldorf-Óvodapedagógiai Program alapján kidolgozták az óvoda pedagógiai programját, az önkormányzat egy további helyiséget is rendelkezésünkre bocsátott a Székely Bertalan Emlékházban, és fedezte az épületátalakítás anyagköltségét is. Az építési terveket, a felújítási, építési munkálatok elvégzését teljes egészében szülőcsoportunk vállalta, s vállalja minden nyáron a festést, takarítást, kertszépítést. Kemencét építettünk, egy asztalos apuka gyönyörű berendezést készített.
2008-ban el kell hagyni az épületet, ezért új ovit építünk.

* * * * * * * * * * * *

Egy valódi Waldorf-óvodát a pedagógus személye határoz meg elsősorban - a sors ebben is segítségünkre sietett, s mindjárt két elhivatott óvónot is találtunk. Till Margit, intézményvezetőnk, képzett, sokéves gyakorlattal rendelkező Waldorf-óvónő, Fazekas Dóra pedig - amellett, hogy családja révén szinte a magyarországi Waldorf-mozgalomban nőtt fel - 2003. szeptemberétől látogatja a posztgraduális Waldorf-óvónő képzést. Kettejük munkáját segíti gazdasszonyként Zombory Maud, régi Waldorf-szülő, nagylánya szintén Waldorf-óvónő.
Az alapító szülők lelkesedése, közösségalakító és szervező készsége létrehozta az óvoda külső feltételeit, rábízta gyermekeit, ám ahogy egy kis vad magonc gyümölcsfát még nemesíteni, metszegetni kell, úgy kellett nemesíteni ezt a közösséget a Waldorf pedagógia oltványával.

A szülőknek is meg kellett tanulni Waldorf-szülővé válni, együtt élni az óvodával. Megfigyelni gyermekeiket, rájönni fejlődésük törvényszerűségeire, s megismerkedni az ezekből következő nevelési elvekkel:
A kisgyermekek a rácsodálkozás és utánzás világában élnek. Mindenre nyitottak, ami körülveszi őket. Ehhez igazodva a Waldorf-óvoda a harmónia, a szépség és a melegség világa. A benne élő felnőttek pedig arra törekednek, hogy gondolataikkal, érzéseikkel és cselekedeteikkel olyan példát mutassanak, amely méltó a gyermekek utánzására.
Ebben a biztonságos és tápláló közegben az óvónő minden tevékenységet együtt végez a gyermekekkel. Így a gyermek, természetes érdeklődésénél és kíváncsiságánál fogva, belülről jövő késztetést érez az adott tevékenységben való részvételre. Fontos szempont, hogy a gyermekeket minél többféle természetes anyag vegye körül, hiszen ebben az életkorban kiemelkedő szerepe van az érzékszervekkel való megtapasztalásnak. Játékokká válnak a kavicsok, a tobozok, a gyapjú, s ezek az egyszerű tárgyak - a készre szabott játékokkal ellentétben - szabad utat engednek a gyermekek képzeloerejének.
A gyermekek és óvónők a természeti ritmusokkal összhangban - nyár és tél, alvás és ébrenlét, ki- és belégzés - élnek az óvodában, kapcsolódva a keresztény ünnepek körforgásához. Szent Mihály naptól, Szent Márton ünnepén át a Szent Miklós eljövetelével kezdődő Adventig, majd húsvéttól a Május ünnepen át Pünkösdig és az évzáró János napig egy folyamatot élhetnek át a gyermekek különböző képi elemekben, színekben, és tevékenységi formákban. Az óvónők a szülőkkel egy mélyebb szinten az ünnepek szellemi tartalmának megismerésével készülnek a közelgő ünnepekre. Ezen ünnepeken kívül minden egyes gyermek születésnapját is megüli a csoport. A ritmus az ünnepeken kívül a tevékenységek állandóan visszatérő rendjében is megtapasztalható: a napi ritmust a szabad mozgással, kötetlenül illetve az irányítva, közösen végzett tevékenységek váltakozása adja, míg a heti ritmust a hét egyes napjaira jellemző művészeti tevékenység, az utánozható háztartási tennivaló, a tízóraira elfogyasztott gabonakása hangsúlyozza. Az évszakok váltakozásának megélését segíti a kiskertben végzett munka.

* * * * * * * * * * * *

Fiatal óvodánk igyekszik belenőni a hazai Waldorf-intézmények családjába. Felvételünket kértük a Magyar Waldorf Szövetségbe, felvettük a kapcsolatot a régió óvodáival, és természetesen ezer szállal kötődünk a 13 évfolyamos gödöllői Waldorf-Iskolához.

* * * * * * * * * * * *

2005-ben vezető ovónő váltás történt :Hadnagy Judit személyében
Harminc éve gyakorló óvónő, diplomáját a Soproni Óvónőképző Főiskolán szerezte.
Hadnagy Judit rendelkezik felsőfokú óvodapedagógusi diplomával, valamint a Waldorf Óvodák Nemzetközi Szövetsége által elismert elméleti és gyakorlati képesítéssel. (ezt Magyarországon a solymári Waldorf Óvodapedagógiai Szeminárium adja meg.) A vezető óvónő korábban mentor -pedagógus képzésen is részt vett. Dolgozott szakértőként is a KOMA-nál, 1998-2000-ben.

2007/2008- as tanévet három óvónővel kezdtük: Hadnagy Judit, Bulyovszky Tamásné (Riki), Tóth Sándorné (Mari).
Riki és Mari sok-sok éve óvónők, de a Waldorf-képzést most fejezték be.
Szeptember óta délutáni-i ovi is van, egy negyedik óvónővel: Unger Róbertné (Zsuzsa).

2008 szeptemberétől Lajos Katalin a vezető óvónő.