A gyerekeket tiszteletben kell fogadni, szeretetben kell nevelni, és szabadságban kell elbocsátani. (Rudolf Steiner)

A gyermekközpontúság azt jelenti, hogy ismerjük a gyerekek életkoronként gyorsan változó testi, lelki és szellemi állapotait, ezek jellemzőit és az ezekből fakadó szükségleteket, és tudjuk, hogy e szükségletek megfelelő módszerrel való kielégítése adja meg az igazi fejlesztés - képességfejlesztés, személyiségkibontakoztatás - lehetőségét.
(Vekerdy Tamás: Gyerekek, óvodák, iskolák)

A kisgyerek, mint a világra nyitott
ékzékszerv.


Átél- ha nem is tudatosan - olyan gondolatokat és érzelmeket, melyeket a környezetében él
ő, számára fontos személyek gondolnak és éreznek. Ha szeretettel, figyelemmel, örömmel, pozitiv érzéssel és gondolattal veszik körül a kisgyereket, akkor az kedvezően hat az ő érdeklődésére, az érzékelés intenzitására.
A környező felnőtt világ felelőssége és egyben feladata, hogy biztosítsa az ingergazdag fizikális, pszichés környezetet és hogy ne "csapják be" érzékleteiben: ezért javasolt a természetes anyagok használata, a fajsúly és a felületi viszonyokat "tévesen"reprezentáló műanyag játékokkal szemben (az állat szőrös,
a fém fémes tapintású és nehéz, stb).


A kisgyermek mindent utánoz,

ami körülötte történik. Az óvodában a kisgyermekek spontán utánzásos mintakövetésére építünk. A gyermek utánozhatja az óvónő minden tevékenységét (az ovónők a gyerekek jelenlétében csak olyant tesznek és gondolnak, ami utánzásra érdemes lehet) a csoport együtt munkálkodik a kenyérsütés, a virágültetés, az akvarell festés során. Az ovódában úgynevezett vegyes életkorú csoportban élnek a gyerekek, a család természetes közegéhez hasonlóan, ahol a kisgyermekek önmaguk és a felnőttek között kitűnő közvetítőket találnak a nagyobb gyerekekben, akik a csoport szokásait, napirendjét, ritmusát természetes módon, az utánzás által hagyományozzák az utánuk következokre. A biztonság kialakításának fontos feltétele az óvoda napi-heti-éves ritmusa, amely támaszt nyújt a gyerekeknek.

Játék

A Waldorf pedagógia azt állítja, hogy a természetben található lehetőségek változásai és sokszínűsége adják a legjobb teret a gyerek különböző játékformáihoz. Komplex élményt adnak. A művészi tevékenységek (pl. vizes festés, viaszgyúrás, gyapjúképkészítés) szabad teret engednek a gyerekek alkotó fantáziájának.
A fantázia - a mese a fantázia táplálója
A technikai fejlődés folyamán áttekinthetetlenné vált az emberi munka érzékelhető folyamata. Ma már az óvodáskorú gyerek is a a megfelelő tapasztalatok hiányában a televizióra, könyvekre, magyarázatokra szorul, miközben az életkorának megfelelő tanulási módszer (utánzás) nem érvényesülhet. A felnőttek világából származó divatáramlatok kényszeritően irányitják, torzitják el a gyerek fantáziáját: élményekhez csak a megvásárolható holmik által juthat.
A flantázia mint elemi gyerekkori képesség, mint a játékot megváltoztató "elvarázsoló" erő eleveniti és mozditja meg a gyerek belső világát. Évezredekkel ezelőtt a mesék segítségével történt az emberiség oktatása. A Waldorf pedagógiában a cél a lassú, nyugodt tempójú fejlődés biztosítása, hogy gyermek is végigjárhassa az emberiség fejlődésének az útját. Ezt a lassú alapozó munkát pedig a mese, a mesélés segítségével valósítjuk meg.


Gyakori kérdések, tévhitek a Waldorf pedagógiával kapcsolatban:
Vegetáriánus-e, aki waldorfos?


Nem, otthon mindenki úgy étkezik, ahogy jónak látja. Az óvodában, ahol az élet minden oldalát igyekszünk a természethez közelállóan alakítani, az egészséges táplálkozás jegyében a gabonaféléken, zöldségeken és tejtermékeken van a hangsúly, húst nem fogyasztunk.


Ki kell-e dobni otthon a műanyag játékokat?


A drasztikus váltások nem szolgálják a gyerekek harmónikus fejlődését. A legtöbb waldorfos családban évek alatt, fokozatosan alakul ki az igény az életkori sajátosságoknak megfelelő és természetes anyagokból készült játékok iránt. Ám mindenhova érkezik időnként távolabbi rokonoktól, ismerősöktől egy-egy barbie, elemes-zúgós repülogép, vagy akár game-boy és tamagocsi. Az ilyeneket az első lelkesedés lecsengése után észrevétlenül szoktuk eltávolítani a játék polcról


A Waldorf óvoda anarchikus, ahol mindent szabad.


A Waldorf óvodában nagyon szigorúan rögzített keretek vannak, melyen belül a gyermekek nagy szabadsággal mozoghatnak. Minden gyermek pontosan tudja - épp a ritmikus tevékenység miatt -, hogy mikor mi következik, mit kell tennie, így a Waldorf óvónőnek nem kell fegyelmezniük, hangos szóval , vagy egyéb jelekkel "idomítaniuk" a gyerekeket, hanem ismerős énekkel, rendszeresen visszatérő cselekvésekkel jelzik, hogy most milyen tevékenység következik.


A Waldorf óvoda burokban neveli a gyerekeket, így nehezebben fognak tudni az iskola követelményeihez alkalmazkodni


Kétségtelenül a legideálisabb állapot, ha a Waldorf óvodából kikerülő gyerekek hasonló elfogadó, és személyiségüket tiszteletben tartó iskolába kerülnének. Ez természetesen nem csak a Waldorf óvodások érdeke lenne. Gyermekekkel foglalkozó szakemberek évek, lassan évtizedek óta sürgetik az oktatási intézményrendszer átalakítását, mely túlzott tempójával, indokolatlan teljesítmény-centrikusságával és az egyéni haladási tempó figyelmen kívül hagyásával megnyomorítja a gyermekeket. A változás sajnos nagyon lassú. Ugyanakkor a személyiség kialakulásában legfontosabb időszak az első 7 év. Így, ha a gyermek ezen időszak alatt biztonságos, elfogadó és fejlődését tiszteletben tartó környezetben nő fel, személyiségének alapjai sokkal stabilabbak lesznek, sőt kreativitásuk lényegesen meghaladja társaikét. A Waldorf óvodás gyermekek semmivel sem teljesítenek rosszabbul iskolaérettségi vizsgálatokon, mint a "normál" óvodából kikerülő társaik. Sokkal ritkábban fordul elő iskolaérettséggel kapcsolatos probléma, ismeretlen például - a sok kézműves tevékenységnek köszönhetően -, a diszlexia, vagy diszgráfia.


Egy leendő ovónő írása


Waldorf-óvodában voltam gyakorlaton


Az (óvónőképző) főiskolán azt a feladatot kaptam, hogy hat héten át vegyek részt egy óvoda munkájában, mint leendő óvónő. Meghívtak a szadai Waldorf - óvodába, és mivel kíváncsi voltam az alternatív és az állami óvodák közötti különbségekre, módszereket, nevelési gyakorlatot akartam látni, elfogadtam az ajánlatot.
Családias légkör fogadott, kicsik-nagyok egy csoportban, akik segítik egymást, és sokat tanulnak a kisebbek a nagyobb gyerekektől. A napirend kötött, azonban teljesen a gyermekek igényeihez igazodik: a szabad játékidot ún. "reggeli kör2 követi( közös körjáték, versekkel, énekekkel) , vidám légkörben. Tízórainál egy asztal köré gyűlnek a gyerekek, akárcsak otthon ( egészséges ételek várják őket, és mielőtt kifáradnának a szervezett programoktól, az udvaron (a gyönyörű, ősfás Székely- kertben) kedvükre játszhatnak.
Székely Bertalan hagyományát hűen követik a kézműves foglalkozások, a heti rend ebben ad egy meghatározott ritmust: rajz, viasszal gyurmázás, cipósütés közösen, gyapjú- képkészítés és festés teszi változatossá a hetet. A pénteki euritmia igazi különlegesség: olyan mozgásforma, ami a gyerekek életkorához alkalmazkodik. Az euritmiát látható beszédnek is nevezik, hasonló a baletthez, de ezt a mozgást a gyerekek könnyen elsajátítják. Segít ebben a mese, mint keret: ebbe ágyazva , játékosan tanulják a szép , harmonikus mozdulatokat a gyerekek .
Átgondolt, gyermekközpontú pedagógia módszerekkel találkoztam: meleg-engedő nevelői attitűdök szolgálják a gyerekek fejlődését, biztonságát. Szülői esten is részt vehettem, aktuális problémákról ( tv-nézés negatívumairól, csúnya beszédről ) beszéltek őszintén, nyíltan.
Most farsangra készültünk, gyerekek-szülők és mi óvónők együtt. Gyerekek ajándékot kaptak, amit az anyukák közösen készítettek el, több napon át, éjszakába nyúlóan, de lelkesen .A gyerekek nemez labdát gömbölyítettek, gyöngyöt fűztek és sütemény sütöttek a mulatságra.
Ketten az óvónővel együtt egy bábelőadással leptük meg a gyerekeket, ami számomra nem ismeretlen: sok élményünk van, játékukban is visszatér.
Különös misztikus légkör veszi körbe mindezt,a gyerekek engedelmesen mondják a fohászokat és a katolikus ünnepkörökhöz igazodó szokások elevenednek meg, ehhez igazodó az évköri ritmus.
Örülök, hogy megengedték, hogy bepillantsunk a óvoda mindennapi életébe, befogadtak, megbíztak bennem. Sokat tanultam ez alatt az idő alatt. Köszönöm a lehetőséget !

Boros Lilla