Napi ritmus

7:45 - 9:45 Szabad játék Az óvónő az óvoda-háztartás munkálatait végzi: varrás, játékjavítás, reggeli előkészítése stb. A gyerekek szabad játék mellett bármelyik munkába bekapcsolódhatnak. Ezen idő magába foglalja a naponta változó fő tevékenységet (sütés, festés, euritmia, formázás, gyapjúkép készítés).

9:45 - 10:00 Reggeli kör az évszakasztal körül: az óvonő által összeállított, az időszakhoz kötődő ritmikus, dalos, verses közös játék.

10:00 - 10:15 Kézmosás, asztalterítés.
10:15 - 10:30 Étkezés
10:30 - 10:45 Az edények leszedése, mosogatás a gyerekek segítségével.
10:45 - 12:15 Játék a szabadban, mozgásos tevékenységek,kerti munka.

12:15 - 12:30 Vetkőzés, ruhaneműk, lábbelik rendbetétele
12:30 - 12:45 Mese
12:45 - 13:00 Hazabocsátás.

Heti ritmus
A hetet a hét napjaihoz kötődő, mindig visszatérő azonosságok tagolják érzékletesen. Az óvónő ezt tudatosan alakítja ki, úgy, hogy a változásokat az étrendben és a művészeti tevékenységek heti ritmusában is fel lehessen fedezni.
Az étrendben a hét napjait a feldolgozott gabonafajták különböztetik meg: hétfő-rizs; kedd-árpa; szerda-köles; csütörtök-rozs; péntek-zab. A tea is minden nap más gyógynövényből készül (bodzavirág, menta, citromfű, hársfavirág, kakukkfű), de ezek sorrendje évről-évre változhat

Éves ritmus

Állandó ismétlődéssel térnek vissza az évkör ünnepei, a természet évszakonkénti változásai s az ezzel összefüggő emberi munkák. A természet szüntelen körforgásban - tavaszi megújulásban, nyári fényben, őszi érettségben, téli álomban - éli ritmusát. Mindez a ki- és belégzés ritmusát követi és megszabja az ember életét, munkáját. A ritmusok emberre gyakorolt hatását nem hagyhatjuk figyelmen kívül a nevelés során sem.

- A tavasz és a nyár a kitágulás - kilégzés, a keletkező élet évszaka.
A Föld ereje megmutatkozik: a rügyfakadás, növekedés, virágzás időszakát éljük.
- Az ősz - tél ellenkező előjelű: befelé fordulás, koncentráció; a Föld ereje is, így a növények is visszahúzódnak.

A csoportszobában tükröződnie kell az adott évszak hangulatának és az aktuális ünnep jellegzetességeinek. Ezek a terem központi helyén, az úgynevezett évszakasztalon jelennek meg a terítők színeiben, a virág- és/vagy termésdíszekben, és itt van a gyertya helye is.

Ez nagyon élő és élményt keltő sarok a gyerekek számára, ahol nap mint nap találkoznak a mesevilággal is, az ünnep tartalmával, a szertartások áhítatával, a közös együttlétek élményeivel. (Például: az Advent idején itt lépked naponta a betlehemi jászol felé Mária és József - ez az "adventi naptár" az óvodában - s mire Karácsonykor megérkeznek a jászolhoz, a tér fokozatosan benépesül kövekkel, növényekkel, végül az állatok is megjelennek, majd ide érkeznek a háromkirályok; tavasszal a tündérek; ősszel a törpék bujkálnak itt.)

A Waldorf - intézményekben ünneptől ünnepig e ritmusokkal összhangban élnek az osztályok, csoportok. Ünnepeink a következők: Szent Mihály-nap; Szent Márton-nap; Advent kezdete; Szent Miklós-nap; Karácsony; Farsang;

Húsvét; Pünkösd; Szent János-nap. Az ünnepek megformálását részben ősi, népi hagyományok, részben - a mi kultúránkban - keresztény szokások, részben pedig átélhető "képek" segítik. Az ünnepek belső tartalmát az óvónő érzékekkel felfogható, átélhető formába önti a gyerekek számára, az ünnepek jelképeivel veszi körül őket a mindennapi életben.